Egyre kislányosabb

Nagyon nehéz Sáriról véleményt alkotnom, hiszen az anyja vagyok, így nem meglepő, hogy elfogult is Vele szemben. Mindenesetre azt látom, hogy kezd egyre kislányosabbá válni. Eddig csecsemő, majd baba volt, most pedig kislányosodik. Fura érzés ez... Eddig ezt vártam, most pedig nem tudok ezzel mit kezdeni. A sok közhely, legalábbis amit annak gondoltam most mind-mind teret nyer magának - úgy rohan az idő, hogy mire észbe kapok tényleg iskolába kell vinnem a gyermekünket, holott még a bölcsinek sem kezdtünk neki. :)

"A környék legjobb csaja!" - Ezzel nem is vitatkoznék :)

Mesekönyvek

Nagyjából bő egy hónapja elkezdték Sárit érdekelni a mesekönyvek. Eddig nagyon gyorsan - fogalmazzunk úgy - átlapozta őket. Na nem kell azt gondolni, hogy most leülünk és mesét olvasunk, mert az egyszerűen lehetetlen nála. Talán túl korai is. Próbálom elmesélni neki az adott mesét saját szavaimmal a képek alapján . Ez ebben a formában le is köti. Nézegeti a képeket, jól szemügyre vesz minden apró részletet. Sokkal jobb megfigyelő, mint én vagyok, pedig nekem sem lehet okom panaszra! :D Kicsi ujjaival rámutat egyes dolgokra, én pedig mondom neki, hogy mi is az. Ha ismerős dologgal találkozik, azonnal a tudtomra is adja! Pl. egyik mesében van a vadász, aki szakállas, pont úgy, mint Arnold nagypapi - minden nap többször is megnézzük és ez Sárit rendkívül boldoggá teszi.

Sári kedvenc könyvével

 Játszóházban jártunk

Voltunk játszóházban. Itt Dunakeszin nyílt még 2012. év végén egy irtó jó játszóház, amit a tavalyi év utolsó napján ki is próbáltunk. Ma Peti ötletének köszönhetően délután ismét ellátogattunk ebbe a játszóházba. Hétköznap lévén alig voltak, aminek bizonyos szempontból nagyon is örültünk. Sári mindenhez hozzáfért és nem kellett a nagyok lökdösődésétől sem tartanunk (ami ilyen helyen elkerülhetetlen). Azt hiszem a képek önmagukért beszélnek... :))

Játszóház 1

Játszóház 2

Ma végre szánkózhattunk

Tegnap este elkezdett havazni. Titkon bíztam benne, hogy esik elegendő hó. Legnagyobb örömömre - igaz nem több centi hó várt ránk - mégis megfelelő mennyiségű hó látványa tárult elénk reggel, mikor kikukucskáltunk az ablakon. Így hát eljött Sári életében az első szánkózás ideje. Nagy várakozás volt benne, csakúgy, ahogy bennünk is, holott nem tudta, mi is ez valójában. Honnan is tudhatta volna... Vettünk neki egy bob szánkót. Pirosat. :) Beleült. Itt bent, a lakásban. Próbáltam mondani, hogy ez mire való, de csak nem érdekelte, miről regélek Neki. Ült benne és várta, hogy történjen valami. Próbálta a csatot becsatolni, vajmi kevés sikerrel. Aztán végre anya és apa is elkészült, így már mindannyian készen álltunk a nagy pillanatra.

Nagyon élvezte, de ez a képen is jól látszik :)

Hóembert építettünk

Sári legnagyobb örömére megépítettük első közös hóemberünket. Természetesen a fotók ezúttal sem maradhattak el. Igazi csapatmunka volt,  de erről majd a következő bejegyzésemben bővebben olvashattok...