Karácsony előtti felfordulás, avagy a világvégét éreztük :)
Kaptunk egy kis ízelítőt a mi Sárinkból. Kisgyerekes anyák mindig 2 dologra fogják, ha kezelhetetlen a gyerek - vagy front van, vagy jön a gyerek foga. Hát, nálunk szerintem front is volt ma, meg a foga is jön, mindennek tetejébe talán még a világvégét is érezhette, olyannyira kezelhetetlenné vált a mi Angyalunk. Soha nem láttuk még ilyennek, egyszerűen nem tudtunk Vele mit kezdeni. Ketten kevesek voltunk hozzá! Gondolom lesznek még ilyen napok, Peti szerint még ilyenebbek is, így hát előre tekintek és bizakodom, hogy holnap egy jobb napra ébredünk. :)
Végre a fa is haza került, ajándékok becsomagolva, masnik is a helyükön, húsok pedig a hentesnél megrendelve... Ennyire ügyesek lennénk? Lehetséges ez? Mit csinálunk majd 23-án? Vér ciki lesz, ha nem lesz tennivalónk! :)
Voltak testvéremék, Sári nagyon várta már Boldit. Volt nagy játék és persze a Jézuska is "bekukkantott" hozzájuk.
KARÁCSONY
Hát eljött a várva várt nap. Első mondhatni igazi Karácsonyunk. Anyáék is megérkeztek, fa NINCS, mondom NINCS a helyén. Karácsonyfa tartó eltört... Irány a Baumax. Férj biztosra megy, rögtön vásárol kettőt is! :) Eszembe is jutott a Facebookon keringő "Ezért szeretjük a karácsonyt :)" című iromány, melyet azonnal magunkra is formáltam:
Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok,
veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz,
ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső. Holatalp, teraktadel, neménraktam, deteraktad, megvan, eltört... :DDD
Mindegy, Karácsony lévén nem bosszankodunk, problémát megoldottuk és ez a lényeg. Persze Peti családjában azonnal szárnyra kelt a történetünk (de róluk kicsit lejjebb olvashattok részletesebben, természetesen képekkel - RESZKESSETEK!!!) :D
Szóval, Sári nem igazán tudott mit kezdeni a Karácsonyfával annak ellenére, hogy napok, sőt talán hetek óta nézegetjük a meséskönyvekben, mesélünk Neki róla...stb. Inkább elvonult a könyveihez. Aztán csak-csak felkeltette érdeklődését a sok csomag a fa alatt, így a segítségével minden csomag gazdára talált.
A nagy (olasz) család
Ismeritek a "Tizenkét dühös ember" című filmet? Nálunk tizenkét vidám, nagyon is vidám ember ült le egy asztalhoz. És ez így volt kerek, egész... Úgy érzem, évek óta egyik legjobb Karácsonyunkat tudhatjuk magunk mögött. Remélem ezzel a maradék tizenegy is egyetért. :) Sári 3 órás délutáni alvással pihent rá erre a délutánra. És milyen jól tette! Tíz perc visszafogottság után Ő is megnyílt a társaság irányába. Ugyan az ebéd, nevezzük inkább estebédnek nem igazán 12 főre volt "méretezve", inkább 112-re, de legalább volt miből válogatni. Gyorsan előkerült a házi pálinka (a címke elég árulkodó). Imykének köszönet érte! :)
Mindezek után sikerült a társaságot asztalhoz ültetni, ami látván a fogyott pálinka mennyiséget higgyétek el, nem volt könnyű! Majd poénoktól és zrikáktól hangos zabálás kezdődött, pont úgy, mint ahogy egy igazi olasz családhoz illik. Igaz, Imyke?! :))
Az együtt töltött csekély 6 óra alatt végig jelen volt a mókázás, heccelődés, mert ez egy ilyen család. És milyen jó kis család! Egészen odáig jutottunk, hogy gondolatban családi vállalkozást indítottunk, természetesen személyre szabott feladatokkal. Sikersztori pedig csak úgy lehet ebből, ha olyan vállalkozásnak futunk neki, amihez papíron csak egy embernek van köze... Ez az ember viszont az életben ettől olyan távol áll, mint Makó Jeruzsálemtől! Hát, innen szép nyerni!
Legközelebb remélem a jól megérdemelt pihenés élményeivel jöhetek, addig is további kellemes Ünnepeket mindenkinek!
2012. december 25., kedd
2012. december 20., csütörtök
Nehezen, de rászántam magam...
Pocaklakó volt még a mi Sárink, mikor szerettem volna ennek a blognak nekikezdeni, de valahogy mindig elmaradt. Nagyon sajnálom, haragszom is emiatt magamra... Jó lenne most visszaolvasni. Hosszú idő ez a majdnem 15 hónap.
Szóval, idén december 23-án lesz 15 hónapos Sári. Izgalmas Karácsony elé nézünk. Meséskönyvben nézegetjük már a karácsonyfát, meg mesélünk neki a kis Jézusról. Meg is mutatja a könyvében. :) Mintha csak tudná, Övé a "főszerep" Karácsonykor! :) Ő hozza a fát, az ajándékokat. Mivel mindenhez hangot "rendelünk", megtanuljuk, melyik állat/tárgy/gép milyen hangot ad, nem igazán érti, a kis Jézus miért nem mond semmit. :) Sári szerintem nagyon fogja élvezni a nagy jövés-menést. Amúgy is egy rendkívül társasági kislány. 23-án testvéremék jönnek Győrből. Már nagyon várja Sári, minden reggel telefonon hívja Boldit. Vagyis csak úgy csinál, minden egyes mozdulatunkat leutáznozza. :) Szenteste Peti édesapjával, szüleimmel, Peti nagybátyjával és nagynénjével ünneplünk itthon. Karácsony másnapján Peti rokonsága jön hozzánk, majd irány Kanizsa.
Nem volt egyszerű az ajándék választás sem, hiszen Sári nem igazán a korának megfelelő játékokkal játszik. Talán kissé előrébb tart. A Lego nagy szám, kimondottan leköti. Épp ma olvastam egy szakkönyvben, hogy 15 hónaposan 2 kockát is egymásra tudnak már rakni a gyerekek. Hát, a mi Sárink 2 kockával nem sokra menne... OkosügyesmiSárink! <3 Summa summarum 2 doboz lego is kerül a fa alá, meg persze pár ruha, amire amúgy is szükség lenne.
Könnyeket csal szemembe a Karácsony emléke, hiszen sajnos nagyszüleim már nem élnek. Pedig milyen jó volt, mikor Ők is itt voltak még köztünk és együtt lehettünk! Igaz, már rég felnőttek voltunk testvéremmel, de még mindig mi osztottuk ki az ajándékokat! Egyesével, sorban, közben pedig mondtuk, kinek a Jézuskája hozta... :) Szeretném ezt átadni Sárinak is! Szeretném, ha Karácsonykor Ő adná oda mindenkinek az ajándékot. Ezzel is emlékezve Mamiékra, Papiékra!
December 27-28 elvileg Petivel elutazunk, Sári anyáéknál marad Kanizsán. 15 hónap után ELŐSZÖR! Nem tudom, hogy fogom viselni. Nagy a várakozás bennem, hiszen szüleim messze vannak, nem tudnak a mindennapokban segíteni. Fáradt vagyok, szükségem van egy kis pihenésre, szükségem van pár órára csak a férjemmel, mégis biztosan lesz egy nagy űr bennem... De erről majd később, Karácsony után, a két napos pihenőnk után... :)
Pocaklakó volt még a mi Sárink, mikor szerettem volna ennek a blognak nekikezdeni, de valahogy mindig elmaradt. Nagyon sajnálom, haragszom is emiatt magamra... Jó lenne most visszaolvasni. Hosszú idő ez a majdnem 15 hónap.
Szóval, idén december 23-án lesz 15 hónapos Sári. Izgalmas Karácsony elé nézünk. Meséskönyvben nézegetjük már a karácsonyfát, meg mesélünk neki a kis Jézusról. Meg is mutatja a könyvében. :) Mintha csak tudná, Övé a "főszerep" Karácsonykor! :) Ő hozza a fát, az ajándékokat. Mivel mindenhez hangot "rendelünk", megtanuljuk, melyik állat/tárgy/gép milyen hangot ad, nem igazán érti, a kis Jézus miért nem mond semmit. :) Sári szerintem nagyon fogja élvezni a nagy jövés-menést. Amúgy is egy rendkívül társasági kislány. 23-án testvéremék jönnek Győrből. Már nagyon várja Sári, minden reggel telefonon hívja Boldit. Vagyis csak úgy csinál, minden egyes mozdulatunkat leutáznozza. :) Szenteste Peti édesapjával, szüleimmel, Peti nagybátyjával és nagynénjével ünneplünk itthon. Karácsony másnapján Peti rokonsága jön hozzánk, majd irány Kanizsa.
Nem volt egyszerű az ajándék választás sem, hiszen Sári nem igazán a korának megfelelő játékokkal játszik. Talán kissé előrébb tart. A Lego nagy szám, kimondottan leköti. Épp ma olvastam egy szakkönyvben, hogy 15 hónaposan 2 kockát is egymásra tudnak már rakni a gyerekek. Hát, a mi Sárink 2 kockával nem sokra menne... OkosügyesmiSárink! <3 Summa summarum 2 doboz lego is kerül a fa alá, meg persze pár ruha, amire amúgy is szükség lenne.
Könnyeket csal szemembe a Karácsony emléke, hiszen sajnos nagyszüleim már nem élnek. Pedig milyen jó volt, mikor Ők is itt voltak még köztünk és együtt lehettünk! Igaz, már rég felnőttek voltunk testvéremmel, de még mindig mi osztottuk ki az ajándékokat! Egyesével, sorban, közben pedig mondtuk, kinek a Jézuskája hozta... :) Szeretném ezt átadni Sárinak is! Szeretném, ha Karácsonykor Ő adná oda mindenkinek az ajándékot. Ezzel is emlékezve Mamiékra, Papiékra!
December 27-28 elvileg Petivel elutazunk, Sári anyáéknál marad Kanizsán. 15 hónap után ELŐSZÖR! Nem tudom, hogy fogom viselni. Nagy a várakozás bennem, hiszen szüleim messze vannak, nem tudnak a mindennapokban segíteni. Fáradt vagyok, szükségem van egy kis pihenésre, szükségem van pár órára csak a férjemmel, mégis biztosan lesz egy nagy űr bennem... De erről majd később, Karácsony után, a két napos pihenőnk után... :)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
